Bejegyzések I.

Időpont A foglalkozások összefoglalója
2018. január Ebben a hónapban az alapkészségek fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt, s ennek keretében szövegalkotási és szövegértési feladatlapokat oldottunk meg a gyerekekkel önálló munkaformában. Emellett helyesírási feladatokat oldottak meg a tanulók. A feladatlapok kiértékelése, ellenőrzése közösen történt, a diákok társaik munkáit javíthatták ki, ellenőrizhették. Az ellenőrzés során néhány fontosabb nyelvtani, helyesírási és szövegalkotási szabály/szabályszerűség átismétlésére is lehetőség nyílt.

A feladatok között szerepelt például: egy-egy novella elolvasása, majd a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre való válaszadás.

A hónapra beosztott feladatok célja az volt, hogy felmérjük a gyerekek készségeinek szintjét (szövegértési, szövegalkotási, helyesírási készség, társas, szociális kompetencia, kritikai érzék).

2018. február Ebben a hónapban elsősorban a gyerekek digitális ismereteit igyekeztünk bővíteni, mivel a tanítási-tanulási folyamat egyik kulcselemévé vált immár az internet, a virtuális térben található weblapok, digitális kalauzok.  Ebben a virtuális világban fontos, hogy a tanulókat segítsük eligazodni, hogy a hiteles információkat igyekezzenek csak be/elfogadni. Ennek érdekében több olyan honlap ismertetésére került sor, amelyet a későbbi tanulmányaik során is tudnak majd hasznosítani, házi dolgozatokhoz, szorgalmi feladathoz, diabemutatókhoz pl. MEK, Fazekas Enciklopédia, amely az Új Magyar Irodalmi Lexikont veszi alapul. Emellett megvitattuk a gyerekekkel, mire kell ügyelni az elektronikus levelek (email) írásakor, milyen formai és tartalmi szempontokat kell figyelembe venniük. Megbeszéltük a diabemutató-készítés fontosabb lépéseit, ismérveit.
2018. március Ebben a hónapban a hazafiasság, a nemzeti identitás volt a kulcsfogalom a foglalkozásokon. Több fogalom megbeszélésére került sor pl. nemzet, nemzetiség, nemzeti identitás, haza, hazafiasság. A valahova tartozás, a nemzethez tartozás különösen fontos életünkben: meghatározza személyiségünket, világnézetünket, kultúránkat, erkölcsi értékeinket.  A fogalmak megbeszélése után tájékozódtunk Európa nemzeteiről, az Európában élő emberekről. Térképen is megnézhették a gyerekek, hogy hol élnek a különböző nációk, milyen sokszínű kontinensünk. A hónap végén pedig hanganyag segítségével egyes nemzetek himnuszaival ismerkedhettek meg a tanulók, hiszen a nemzethez tartozás fontos elemeit képezik a nemzeti himnuszok. A foglalkozások célja a tanulók közösségi, társas, valamint esztétikai kompetenciáinak fejlesztése volt.
2018. április A hónap témája az előítélet, megítélés fogalma, s ezek megjelenései a történelemben. A foglalkozásokon érintettük a holokauszt, a társadalmi egyenlőség fogalmát, valamint az amerikai polgárjogi küzdelmek fontosabb részeit. Az órákon a gyerekek filmrészleteket tekinthettek meg pl. Martin Luther King: Van egy álmom (I have a dream) című ikonikus beszédéből. E beszéd lehetőséget adott arra is, hogy a szónoki beszédek jellegzetességeit tanári előadás és magyarázat segítségével kiemeljük, megbeszéljük az érvelés lépéseit, valamint a szónoki képességekről is beszélgettünk. Emellett a XX. századi német történelemben megjelenő zsidóüldözési ideológia megjelenési területeit is vizsgáltuk pl. korabeli zsidóellenes plakátok. A foglalkozások elsősorban az empatikus és szociális készségek, valamint a kritikai gondolkodás készségének fejlesztését szolgálták.

 

2018. május A hónapban folytattuk az előző hónap tematikáját, immár azonban az előítéletekkel teli történelmi események sodrában keletkezett irodalmi műveket olvastuk és vizsgáltuk a foglalkozások alkalmával.

A magyar irodalomból merítettünk elsősorban, pl. Pilinszky János: Francia fogoly, Kertész Imre: Sorstalanság, Radnóti Miklós: Erőltetett menet, Razglednicák című műveket olvastuk el, és próbáltuk értelmezni azokat az adott történelmi korszak és az emberi sorsok szempontjából. Az órákon fontos fogalomként jelent meg az elfogadás definíciója, amelyet a tanulók a saját életükből merített személyes tapasztalok és élmények alapján igyekeztek megadni. A tanulók az elfogadás hétköznapi életben való megvalósulására próbáltak példákat említeni. A foglalkozások ezúttal is az empatikus és szociális készségek fejlesztését tűzték ki célul.

2018. június E hónap foglalkozásainak célja ismét a szövegértési, szövegalkotási és a helyesírási készségek fejlesztését szolgálta. Önálló tanulói munka keretében a gyerekek szövegértési feladatokat oldottak meg, amellyel az olvasási készséget is fejlesztettük. A szövegek után rövid válaszokat igénylő kérdésekre kellett a tanulóknak válaszolniuk. A helyesírási feladatsorok elsősorban a tulajdonnevek, dátumok, valamint j-ly-s szavak gyakorlására helyezték a hangsúlyt. A szövegalkotási feladatok során a gyerekek szabadon választott címek alapján, formai és tartalmi szempontok figyelembevételével fogalmazták meg szövegeiket. A megalkotott fogalmazások közül néhány felolvasásra került, amelyeket a tanulók véleményeztek. Így az anyanyelvi, esztétikai és kritikai kompetenciák fejlesztése is megvalósulhatott.
2018. július A hónap foglakozásain ismét a digitális kompetenciák fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt, immár a tanulóknak az általuk elkészített diabemutatókat kellett a tanórákon prezentálniuk. A gyerekek különböző témákat választottak például: egészséges életmód fontossága, írói pályaképek, az Európai Unió története. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez a diákoknak önállóan kellett információkat gyűjteni, szükséges volt megtalálniuk a hiteles forrásokat, a megbízható honlapokat, valamint az összegyűjtött információkat önállóan kellett feldolgozniuk, rendszerezniük, vázlatpontokba szedniük. A feladat a gyerekek kritikai gondolkodásának képességét, a kreativitását, a digitális és esztétikai kompetenciát, a szövegértési és alkotási, valamint a rendszerező, nyelvi- és kommunikációs készségét is erősítette.
2018. augusztus A hónap tematikáját a helyes önismeret kialakítása, valamint a kommunikációs (verbális/nonverbális) készségek erősítése jelentette. A tanulók önismereti és konfliktuskezelési kérdőívek kitöltését végezték el, amelyet a foglalkozások alkalmával ki is értékeltünk. Sor került a kommunikáció fogalmának, valamint a kommunikációs tényezők megvitatására és a kommunikációs szerepek (adó, vevő) megismerésére. Emellett szituációs gyakorlatok segítségével a különböző helyzetekben helyesen alkalmazható kommunikációs stratégiák megbeszélése is megtörtént. A gyakorlatok lehetőséget teremtettek arra, hogy a tanulók más-más szerepekbe helyezkedve kipróbálják magukat. A szerepekbe való belehelyezkedés, a különböző nézőpontok kialakítása a gyerekek empatikus, továbbá kommunikációs (verbális/nonverbális) készségét is fejleszti.
2018. szeptember Ebben a hónapban ismét a hazafiasság, a nemzeti identitás volt a kulcsfogalom a foglalkozásokon. A foglalkozások alkalmával áttekintettük a magyar nemzeti ünnepeket, valamint az ünnepekhez kapcsolódó jelképek értelmezésére is sor került. Nélkülözhetetlen volt az ünnepekhez kapcsolódó történelmi ismeretek előhívása, átismétlése pl. 1848-49 eseményei, az aradi vértanúk napja, 1956 október 23-a eseményei, stb. A foglalkozásokon értelmeztük a jelkép, szimbólum fogalmát, majd ismeretbővítés céljából megismerkedtünk a kokárda történetével, illetve más, magyar állami jelképekkel is pl. zászló, szent korona. A nemzeti zászlónk színeit is értelmeztük, hiszen  minden egyes szín jelentéssel rendelkezik, emellett áttekintettük a magyar történelem korábbi évszázadaiban megjelenő zászlókat is pl. Hunyadi János zászlaja, a Fekete Sereg zászlója, Zrínyi Miklós zászlója.
2018. október A hónap foglalkozásainak témái az elfogadás, a szolidaritás területét érintették. Értelmeztük a tanulókkal az elfogadás és a sztereotípia fogalmát, valamint az elfogadás hiányának  társadalmi és történelmi vetületeit is érintettük. Az órákon megvitattuk előítéleteink forrásait, az első benyomások fontosságát. Beszélgettünk a társadalmi egyenlőtlenségekről (vagyoni, nemi, vallási, nemzetek közötti stb.), amelyek nemcsak a történelemben, hanem az irodalomban is nyomot hagytak. A foglalkozások témái – az ismeretbővítés mellett – lehetőséget adtak a tanulók kritikai gondolkodásának, valamint empatikus és szociális készségének fejlesztésére is. A hónap folyamán az elfogadás és együttműködés meglétének példájaként a nemzetek együttműködési formáiról is szó esett, amelynek keretében megismerkedtünk az  Európai Unió történetével és a NATO szervezetével.
2018. november Ebben a hónapban ismét a kommunikációs készségek fejlesztésén volt hangsúly a foglalkozásokon. Az órák alkalmával a gyerekek szókincsbővítés céljából szinonimakereső feladatokat oldottak meg, valamint szituációs gyakorlatokat végezhettek. Így kipróbálhatták magukat a tanulók különböző helyzetekben, kiválaszthatták a megfelelő stílust és stratégiákat, amellyel a kommunikáció sikeressé válhat. Emellett a foglalkozásokon szójátékok segítségével megvalósult a gyerekek anyanyelvi, és szövegalkotási kompetenciájának fejlesztése. Egyes szólások, szóláshasonlatok és közmondások értelmezésére is sor került a hónapban, amelyekkel színesíteni lehet a kommunikációs helyzeteket, szituációkat.  A tanulóknak nemcsak értelmezni kellett az állandósult kifejezéseket, hanem gyűjtőmunkát is kellett végezniük e témával kapcsolatban pl. testrészeket tartalmazó szólások, közmondások gyűjtése.
2018. december December hónap folyamán a tanulók szövegértési, szövegalkotási, valamint a szövegszerkesztési kompetenciájának fejlesztése került középpontba. A tanulók megismerkedtek a hivatalos levél, valamint a modern és hagyományos önéletrajz tartalmi és formai jellegzetességeivel, különbségeivel. Frontális munkamódszerrel a gyerekek kérvénymintákat és önéletrajzmintákat figyelhettek meg, amelyek után maguknak is el kellett készíteniük egy-egy hivatalos levelet, illetve önéletrajzot. A munkájuk során nemcsak a tartalmi, hanem a formai kritériumok meglétére is nagy hangsúlyt kellett fektetniük a diákoknak. Megvitatásra került az önéletrajzokra esetlegesen felkerülő fényképek ismérvei is.  Némely tanuló húsz, harminc év távlatából, kibővítetten készítette el önéletrajzát. A feladatok támogatták a tanulók céljainak megismerését is.

Személyiségfejlesztés, önismeret

 A januári hónap témája a Serdülőkor kezdetén volt. A gyerekek lelki egészsége szempontjából tartottam fontosnak a témát. Visszatekintettünk az eddigi fejlődésükre, testi változásaikra. Megismerkedtünk az életkori sajátosságokkal. Személyes tapasztalatok alapján átbeszéltük a serdülőkor jellemzőit, kiemelve a biológiai változásokat: a növekedés felgyorsulását, a szexuális fejlődést, a nemi érést. A gyerekek érdeklődve, de kissé bátortalanul nyilatkoztak a témáról. Mivel a serdülőkor kezdetén a családi kapcsolatok újjászerveződnek, felmerültek a serdülők és a szülők közötti konfliktusok, az érzelmi távolságtartások és a fokozott önállóság. A tanulók javaslatokat tettek egymásnak konfliktuskezelésekre is. A folytonos változással önmagunk elfogadása is előtérbe került az órákon, ami szintén nagyon fontos a lelki békénk, harmóniánk megteremtéséhez.

 

Érezd magad jól a bőrödben! februári témánk címe. A testi és lelki egészség tényezőit meghatároztuk, a betegségek és balesetek megelőzésének lehetőségeit átbeszéltük, életmódbeli változtatást terveztünk. Beszélgettünk a tisztaságról, higiéniáról, az egészséges és egészségtelen életmódról. Előtérbe kerültek a serdülőkorban könnyen kialakuló egészségkárosító magatartásformák, úgy, mint a dohányzás, az alkoholizmus vagy a drogfogyasztás. A tanulók könnyen megnyíltak, megosztották tapasztalataikat közvetlen környezetükről. Nagyon élvezték a csoportmunkában elkészített plakátok tervezését, megvalósítását. A diákok párban Power Point előadásokat tartottak a témakörben szabadon választott kedvenc témáról. A gyerekek által megszavazott legjobb előadásokat jutalmaztuk, lehetőséget adva nekik arra, hogy osztályfőnöki óra keretében is megismertethessék munkájukat az osztálytársakkal. A helyes táplálkozás keretein belül salátákat, könnyen elkészíthető, sütés nélküli egészséges ételeket készítettünk.

 

Fogyatékkal élők elfogadása volt a márciusi témánk. Fő célom az volt, hogy tanulóink értsék meg, hogy mindannyian mások vagyunk. Egyikünk sem értéktelenebb, vagy értékesebb a másikunknál, ne ítéljék el a fogyatékkal élőket sem. Igyekeztem kialakítani tanulóinkban annak az igényét, hogy segítsék a sérült vagy fogyatékkal élő embereket. Megbeszéltük a helyes emberi magatartási formákat arra az esetre, ha fogyatékkal élő emberrel kerülnek kapcsolatba. Sajnos a legtöbb ember nem tudja, hogyan kezelje ezeket a helyzeteket. A szociális érzékenység, a szociális magatartás erősítése megtörtént. Felelevenítettük az alsó tagozatos tanulmányaikból jól ismert A kis bicebóca című elbeszélést. Filmrészleteket játszottam le paraolimpiákról, így beszélhettünk a korlátozott képességű emberek önmegvalósításáról is. A téma lehetőséget adott arra is, hogy a fogyatékosság gyakori típusait (mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista) megbeszéljük. Befogadó iskola lévén kiemeltük iskolánkat, az iskolánkban is előforduló fogyatékkal élő gyerekekkel szembeni helyes viselkedésnormákat.

 

Áprilisban az Ép testben ép lélek témakör került a középpontba.  A jó és rossz lelkiállapotok, a pozitív életszemlélet, az idő- és energia beosztása, a kommunikációs stílus, a harmónia megjelenése, a barátság, hűség, árulás – a testi és lelki egészség kontrasztja is felmerült a témakörön belül. A gyerekek pozitív és negatív elemeket kerestek saját életükben, melyet a csoportok fürtábrán meg is jelenítettek. A jó és a rossz lelkiállapotokat kiváltó okokat tudatosítottuk. Beszélgettünk a lélek romlásáról, az erkölcstelenségről, a szexualitás túlzott szabadságáról és az anyagiak utáni hajszáról, mint a betegségek gyökeréről. A gyerekek alkotásokat készítettek, a harmónia képi megjelenítése volt a feladat. Helyes napi és heti időbeosztásokat, órarendeket készítettek, kiemelve a számítógép előtt eltöltött idő csökkentésének, a mozgásra fordított idő növelésének fontosságát.

 

Mi leszel, ha nagy leszel? Vannak-e céljaid? témakör került előtérbe májusban a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítására. Először meghatároztuk a csoport lehetséges közös céljait, majd ezt követően tértünk ki a saját rövid, majd hosszú távú célok megvalósítására. Mivel a pályázatba bevont tanulók között több 7-8. osztályos tanuló is van, kiemelten fontosnak tartottam a témát. A tanulók elmondták, lerajzolták és előadták, hogy miben tehetségesek, mihez fűzi szenvedély őket, amelyek, mint mozgatóerők fogják őket hajtani céljaik elérésében. Stratégiát készítettünk céljaink eléréséhez. Az önmagunkkal való elégedettség, elégedetlenség, változási igény is felmerült. Továbbtanulási lehetőségekről, hiányszakmákról, szakképzésről is egy átfogó képet kaptak a gyerekek. Meglátásom, hogy a gyerekekben egy egészséges énkép alakult ki, így nincsenek irreális terveik a jövőre vonatkozóan.

 

A mi közösségünk volt a központi téma júniusban. Megbeszéltük, ki milyen csoporthoz tartozik. A csoport összetartó ereje, a közösség. A jó és rossz közösség jellemzőit összegyűjtötték a gyerekek. A jó osztályközösség, a csoportba tartozás feltételeit nagyon jól átlátták. Kritikai gondolkodásuk fejlettségét bizonyítja, hogy az osztályközösségeket nagyon jól tudták jellemezni, elmondták a csoport erősségeit és gyengeségeit.  Felmerült a választott és nem választott csoportok szerepe a gyerekek életében. Megbeszéltük az egyének helyét, szerepét a csoportban, illetve azt, hogy ki milyen módon járul hozzá a kohézió erősítéséhez. Az emberbaráti kapcsolatok, a kölcsönösség, az egymást segítő kölcsönös tevékenységi formák, a társak közötti személyes viszony, a megfelelő információáramlás szükségessége is felmerült a téma kapcsán. Érintettük a magyar és roma kultúrában élés kérdéskörét is.

 

Júliusi témánk A  mi iskolánk volt. Az iskola, mint közösségi hely, mint tudásforrás jelenik meg a gyerekek életében. Az iskola működését, rendszerét a gyerekek helyi szinten jól átlátták, de látókörük szélesítést igényelt. A gyerekek eltérő módon viszonyulnak az iskolához. Javaslatokat tettek az iskola, mint rendszer javítása érdekében. Megfogalmazták a jó iskola kritériumait. A tanulás szerepe, fontossága már korábbi témakörben is felmerült a továbbtanulással kapcsolatban. Vendégként hívtam meg két középiskolai tanulót, iskolánk egykori diákjait. Ők meséltek három év távlatából az általános iskolai, majd a középiskolai élményekről is. A tanulók csoportokban bemutatták a saját iskolát, voltak, akik elektronikusan (ppt.) és voltak, akik fényképek, rajzok által. Gyűjtőmunkaként dolgozták fel iskolánk névadójának, Németh Lászlónak az életét, bocskaikerti vonatkozásait.  Érdekes és igényes előadások születtek.

 

Augusztusban a Szabályok fontosságáról beszélgettünk, a szabályok fogalmáról, szerepéről (szervezés, együttélés), szabályalkotásról, a szabályok megszegésének következményeiről. Az iskolai házirend fontossága vitathatatlan volt a gyerekek körében. Történeteket hallgatunk szabályok megszegéséről, annak következményeiről. Az iskolai szabályokon kívül említést tettünk a családon belüli, a közlekedési, az étkezési, a viselkedési szabályokról is. Az eltérő otthoni szabályokat megosztották a gyerekek egymással. A tanulók felismerték, hogy az egyén szabályok között él, a szabályok megszegését a törvény bünteti. Az írott és az íratlan szabályok fogalmát tisztáztuk. Helyzetgyakorlatokban saját álláspontjukat kifejtették, megvédték. Plakátot készítettünk az iskolai szabályokról, arról, hogy mi megengedett és mi nem.

 

A szeptemberi témánk a Beilleszkedés egy közösségbe. A tanulókkal átbeszéltük milyen érzés lehet egy új közösségbe kerülni, illetve azt is melyek a sikeres beilleszkedésnek a feltételei. Ötleteket gyűjtöttünk arra, hogy az osztálytársak hogyan segíthetik a beilleszkedést, a nehézségeket hogyan győzhetik le együtt. Konfliktushelyzetek megoldására gyűjtöttünk javaslatokat, átbeszéltük hogy közösségben és a családon belül milyen konfliktus megelőzési lehetőségek vannak. A tanulók között is voltak olyanok, akik később kerültek be az osztályközösségbe, így saját tapasztalataikat is megosztották egymással. Az órák végén szituációs gyakorlatokat játszottunk, amit a gyerekek nagyon élveztek. Az új tag befogadását segítő és akadályozó viselkedéseket vizsgálva alaposan átbeszéltük a helyes és helytelen magatartási formákat. Az órákon kis filmeket néztünk a kirekesztés következményeiről.

 

Októberi délutáni foglalkozások

Ebben a hónapban a témánk: Együttműködve könnyebb. A téma megközelítése egyszerű volt, valamennyi órán csoportokban is dolgozunk, hiszen együtt könnyebb. A csoporton belüli feladatmegosztást (szóvivő, írnok, időfelelős, csendfelelős) minden óra előtt megbeszéljük. Ha még összetartó csoportban is végzik a feladatot, akkor a csoportos munkavégzés javíthat a teljesítményen. Nagyon fontos az együttműködésben egymás biztatása, illetve a visszajelzések.

Együttműködés nemcsak emberek között létezik. Felmerült az együttműködés az állatok és az emberek csoportjában is, a kutya-ember kapcsolata, a vakvezető és terápiás kutyák speciális esetei. Az állatvilág tele van az együttműködést bizonyító példákkal a hangyáktól kezdve a kardszárnyú delfinekig. Erre gyűjtöttünk példákat. Közösen építenek búvóhelyet, együtt cserkészik be prédájukat, vigyáznak egymás kicsinyeire. Sok esetben ez az együttműködés egyértelműen előnyös az összes egyed számára. Az órákon sokat játszottunk csoportokban, párokban.

Novemberi programok

Német nyelv

Tovább folytattuk a módbeli segédigék gyakorlását: szeret, szeretne, akar. Ezekhez további tevékenységekkel bővítettük a diákok szókincsét. Megbeszéltük az igék ragozását, majd ezek ismeretében bátran alkottak önállóan mondatokat a gyerekek.

Párban dolgozva hiányos táblázatokat kellett kitölteniük. Pl.: Ki szeretne focizni? Mit szeretne csinálni Anna? stb. Amelyik adat meg volt az egyiknek, arra kérdezett rá a párja. Nagyon jól fejleszthető a kommunikációs készségük ezzel.

Feladatlapokat oldottak meg a gyerekek, melyen mondatokat alkottak helyes sorrendbe téve a szavakat. Hiányos mondatokat egészítettek ki a megadott segédigékkel.

Csoportosan játszva különböző tevékenységeket húztak ki kártyán, majd ezek segítségével kérdéseket tettek fel az általuk kiválasztott személynek. Pl.: Mit szeretnél csinálni a nyári szünetben? Akarsz franciát tanulni? Szeretsz focizni? stb.

Képekről mondatokat alkottak, melyből egy versenyt rendeztünk, ki tud több mondatot írni a látottakról. Pl.: Peter szereti a pizzát. Hanna szeretne a hétvégén biciklizni. stb.

Angol nyelv

Ebben a hónapban a szokásokkal, napi- és heti rutinnal, a szokásos, rendszeresen ismétlődő cselekvésekkel foglalkoztunk. Ki, mit csinál a különböző napokon és napszakokban? Sok érdekes hobbi, szabadidős tevékenység és furcsa szokás derült ki. Pármunkában kérdezgették egymást a tanulók, kérdőívet vettek fel, meginterjúvolták egymást.

Megnéztük, hogy a világ különböző pontjain hány óra van, amikor mi felkelünk. Megbeszéltük az időeltolódást és az időzónákat.

Testóra (testrészeiket használva mutatták az órát) segítségével mutatták be a gyerekek a különféle cselekvéseket, amelyeket ki kellett a többieknek találni. Nagyon vicces volt, ahogy kézzel-lábbal aktivitiztek.

Átismételtük a jelen időket és hozzájuk kapcsolódó időhatározókat és időhatározós kifejezéseket és azok mondaton belül elfoglalt helyüket (pl. soha, gyakran, keddenként, 8 órakor, stb).

Az interneten kutakodtak más országokban a boltok, iskolák és más munkahelyek nyitvatartásáról, munkarendjéről.

Angol nyelv és német nyelv

Ebben a hónapban 2 ünnep szokásaival ismerkedtünk meg. Először a Halloween, majd a Márton nap szokásairól beszélgettünk. Képeket kerestünk az Interneten, s az ezekhez kapcsolódó szavakat rögzítettük. Hiányos feladatokat egészítettünk ki a megtanult szavakkal. Az angol nyelvi foglalkozáson töklámpást faragtak a gyerekek. A német foglalkozáson libát készítettünk különböző technikákkal.

A dátum gyakorlásával megbeszéltük, melyik eseményt mikor ünnepeljük.

Párokban kérdéseket tettek fel az adott szokásokról, képek segítették a tanulók munkáját.

Ezeken az órákon még folytattuk az óra, az időzónák és az időeltolódás témakörét. Az Internet segítségével könnyedén tudtak a gyerekek tájékozódni az eltérésekről. Szokásaikról is beszámoltak Activity játék keretében. Vicces helyzetekben gyakorolhatták a jelen idő kifejezését és használatát.

Majd belekezdtünk a sport témakörébe. Megbeszéltük a sportolás fontosságát és lehetőségeit a különböző évszakokban és különféle helyszíneken. Csoportosítottuk a sportfajtákat és nagy csomagoló papíron ábrázoltuk őket. A tanulók elmesélték, hogy milyen sportokat űznek, melyeket néznek a tévében, mely csapatoknak szurkolnak és milyenek a sportolási szokásaik iskolában és iskolán kívül. A MIKOR és MIÉRT kérdőszavak használatával csoportmunkában felmérést végeztek a sportolási tevékenységeikről.

Novemberi délutáni foglalkozások

Novemberi témánk: Konfliktus, az élet velejárója. Nagyon részletesen, tele ötletekkel közelítettünk a tananyaghoz. A mindennapi életből merített saját konfliktushelyzeteket elemeztünk. A konfliktusok kialakulásának okát és megoldásának lehetőségeit is számba vettük. A különböző konfliktushelyzetekben más-más viselkedési forma adhatja a megoldást. A külső békéltető szerepére is felhívtuk a figyelmet. Dramatikus játékokon keresztül gyakoroltuk a vitát, a konfliktus megoldását, a békéltető szerepét is eljátszották, majd elemeztük a látottakat.

A mai világban különösen aktuális internetes zaklatásról is beszéltünk az órákon. Kisfilmet tekintettünk meg erről a témáról is, majd a véleményeket ütköztettük. Ennek a témakörnek a feldolgozását nagyon fontosnak ítéltük meg, hiszen a tanulóink nap, mint nap ki vannak téve ennek a veszélyforrásnak is. A gyerekek élvezték a hozzájuk közel álló, az ő életükből merített szituációk feldolgozását.

 

Decemberi program

Angol nyelv és német nyelv

Az e havi témánk az Advent és a Karácsony voltak. Legfontosabb feladat a szókincs bővítése volt az adott témákban. Internet segítségével gyűjtőmunkát végeztek a diákok, más országok karácsonyi szokásai után kutattak.

A szavak gyakorlására versenyt rendeztünk, amelyben az egyik csoport a szavakat sorolta, a másik pedig megpróbálta ezeket lerajzolni. Ezen kívül még keresztrejtvényekkel is igyekeztek tudásukat mélyíteni.

Csoportban adventi naptárt készítettek a gyerekek, minden ablakban 1-1 rajz, s azok neve idegen nyelven. Nagyon élvezték ezek megalkotását.

Kis párbeszédek készítésével gyakorolták az eddig tanultakat. Felírták, ki mit szeretne kapni Karácsonyra, majd egymást kérdezgették.

Feladatlapokon dolgozva, kis szövegeket fordítottak le erről az időszakról, majd igaz-hamis állításokkal ellenőriztük tudásukat.

Decemberi délutáni foglalkozások a választott tématerületek feldolgozása érdekében

Ebben a hónapban a másságról, a toleranciáról, az elfogadásról, az emberi sokszínűségről volt szó, arról, hogy Mindannyian mások vagyunk. A legfontosabb célom az volt, hogy tanulóimban tudatosítsam, hogy minden ember drágakőnek születik, s hogy gyémánttá csiszolják-e az évek, nemcsak rajta, de a tágabb közösségen, a vele együtt élőkön is múlik, adott esetben az osztálytársakon, osztályközösségen. A mérce azonban nem lehet más, mint társunk embersége, személyisége. S aztán az, hogy milyen a bőre színe, az anyanyelve, a kultúrája, az öltözködése, melyik istenhez fohászkodik, kit szeret vagy nem szeret, csak másodlagos. Közösségi életet gyakorolva mégis ebből ered a legtöbb konfliktus, hiszen naponta szerte a világon emberek ezreit bántalmazzák a másságuk miatt. Ismét felmerült a kirekesztés, zaklatás, kiközösítés témaköre is, valamint az elutasított, kirekesztett személy helyzetének megítélése. Különösen fontos ez, hiszen minden osztályban van egy-két olyan tanuló, aki perifériára szorul. Az óráinkat színesítettük zenehallgatással (Bródy János: Mindannyian mások vagyunk), videók nézésével, tenyérlenyomatos plakát készítésével.

 

Haladó 1

Az első órákon csoportdinamikai feladatokat és játékokat játszottunk a gyerekekkel idegen nyelven. Használtuk a különböző kultúrájú és nyelvű köszöntési és bemutatkozási formákat.
A haladó csoport tagjai, akik szintén ismerték már egymást, de más-más osztályközösségből érkeztek, először idegen nyelven bemutatkoztak. Körben állva, babzsákot dobálva következtek fiúk-lányok felváltva az ismerkedés során. Nemcsak a nevüket, a becenevüket, hanem 1-2 mondatot is el kellett mondania mindenkinek magáról. Sok új, addig ismeretlen információt szerezhettek a gyerekek egymásról. Különleges hobbik (pl.: vívás), vicces becenevek derültek ki.
Majd járkálva, elkeveredve a tanteremben egy táblázatot kellett kitölteni. 9 kérdésből legalább 7-re 1-1 ember nevét kellett beírni, ha illett rá a feltett kérdés. Pl.: Tudsz-e sakkozni? Szoktál-e túrázni a hegyekben? Sütöttél már palacsintát? Tudsz fejen állni? Mutasd is be! Az első, aki leghamarabb megszerezte 7 társa nevét, lett a győztes.
Jó hangulatban, kötetlenebb formában és térben zajlottak ezek a bevezető foglalkozások. A diákok egyre bátrabban kezdték használni a tanult idegen nyelvet.

 

Haladó 2

A számok és a sorszámnevek volt a következő téma. Számokkal mindenki minden nap találkozik. Többnyire pármunkában gyakoroltuk ezek használatát. Információcsere zajlott a házszámtól, életkortól, osztálytól a heti zsebpénz összegéig. Felelevenítettük a különböző dátumok leírási és kiejtési módjait. Hónapok szerint sorrendbe álltunk a születésnapok dátuma alapján.
Telefonkönyvet írtunk egymás elérhetőségével, a fontos telefonszámokkal (mentő, tűzoltóság, rendőrség, vészhívás Angliában, Magyarországon, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban).
Vásárlási szituációkat gyakoroltunk. Meg kellett kérdezni különböző árucikkek árát. Az összegeket különböző pénznemekben válaszolták meg, az adott nyelv, illetve  az adott országtól függően. Napi árfolyamokat  néztünk az interneten. Pénzváltási párbeszédet gyakoroltunk.
Nagyon fontos, hogy a gyerekek alapvető minden napos tevékenységekkel és helyzetekkel is foglalkozzanak az idegen nyelveken, hiszen manapság már jóval többet utaznak külföldre és találkozhatnak külföldiekkel, akár a saját településükön is (pl.: étteremben, vendégházban, stb.).

 

Haladó 3

Guiness rekordok keresése volt a feladat az Internet segítségével, önállóan, a különböző idegen nyelvű oldalakon.
A gyerekek saját érdeklődési körükben keresgélhettek a számítógépeken a rekordokról. Használva informatikai ismereteiket, a kapott információkat rendszerezték, képeket társítottak hozzájuk és a foglalkozások végén PPT formátumban előadták a gyűjtőmunkájuk eredményeit a csoportnak idegen nyelven.
Itt újra átismételhették a számokról, dátumokról átismételt ismereteiket és fejleszthették különböző kompetenciáikat.
Mivel a témát maguknak választhatták meg (pl.: állatok, növények, autók, ételek, stb.), mindenki lelkesen látott a keresgéléshez.
Sok érdekesség derült ki a gyerekek érdeklődési területéről is és a kapott információkból is. Az előadások sokszor viccesek és hihetetlenek is voltak.
A gyerekeknek lehetőségük volt a kapott táblagépeket használva jó hangulatban keresgélni a neten. Használhatták az online szótárakat, ha megakadtak valahol. Önálló munka formában, kevés tanári beavatkozással ösztönöztük őket az otthoni egyéni célnyelvű internethasználatra.

 

Haladó 4

A különböző országok (Németország, Anglia, Magyarország és Csehország) és nemzetek zászlóinak és jelképeinek a megismerése volt a feladat.
A gyerekek német- és angol nyelven plakátokat készítettek a megszerzett információk segítségével. Bemutatták a színek és jelképek jelentését, a védőszenteket és ünnepeiket.
PPT-készítés volt a következő feladat egyéni munkaformában. Ismét a táblagépek segítségével dolgoztak a gyerekek.
A téma Magyarország volt angol- és német nyelven. Elsősorban földrajzi ismertetést kértünk, bár sok érdekes információt is felhasználtak a diákok. Írtak a Hungarikumokról, híres emberekről, hagyományokról, hagyományos ételekről ( paprika, gulyásleves, paprikás csirke) és italokról (tokaji bor, pálinka, Uniqum), magyar állatokról (puli, pumi, racka juh, magyar szürke marha, stb.).
A feladatok során állampolgári-, természettudományos kompetenciáik fejlesztése mellett a hon- és népismeretük is gazdagodott a tanulóknak. Még jobban elmélyülhettek a tanult idegen nyelv kultúrájában és összehasonlíthatták a különböző népek jelképeit.

 

Haladó 5

Miután a gyerekek megismerkedtek a célnyelvi- és a pályázatban szereplő országok legfontosabb sajátosságaival, a földrajzi nevekkel, városi és vidéki lehetőségekkel, szórakozási formákkal foglalkoztunk.
Frontális munkaformában megtanítottuk a földrajzi nevek és a településeken található intézmények nevének helyesírását (pl.: angolul a vizek előtt “the” használatos, kivéve a tavak, múzeumok nevei, stb.).
Majd szórakozási lehetőségekkel ismerkedtünk a városokban (mozi, színház, múzeumok, kiállítások, koncertek, disco, stb) és vidéken ( túrázás, terep sportok).
Megismerkedtünk a közeledő csehországi utazás lehetséges desztinációival (Cseh Paradicsom, Prága, Nova Paka) és az ott kínált szórakozási lehetőségekkel. Egyéni munkában internet segítségével tájékozódtak a tanulók különböző programokról, jegyárakról, elérhetőségekről. Fontos ismeretekkel gyarapodhattak a különféle utazási formákról, jegyvásárlási lehetőségekről és úti- és szervezési feladatokról.
Egyre izgatottabban várják már a Csehországba utazó diákjaink és tanáraink a közelgő utazást.

 

Haladó 6

Tájékozódás a városban, útbaigazítás kérése és adása volt a következő témakör.
Pármunkában gyakorolhatták a tanulók internetről letöltött térképek segítségével az eligazodást Nova Pakaban, Berlinben, Londonban, Élesden, Debrecenben és Bocskaikertben.
Átismételtük a tanórán tanultakat és újabb ismeretekkel is gazdagítottuk a gyerekeket. Mi, hol található, merre kell mennie, milyen közlekedési eszközt használjon, hol szálljon át? Meg kellett érteni a kapott instrukciókat és visszamondani megerősítésért a válaszadónak.
Bocskaikert és Debrecen térképen adott pontból indulva, hallott információk alapján el kellett jutni egy meghatározott helyre. Születtek vicces helyzetek, mikor egy-egy tanuló egész más helyen lyukadt ki. Ezeken a kötetlenebb foglalkozásokon, életszerű helyzetekben egyre magabiztosabban szólalnak meg a gyerekek és értik meg az idegen nyelvek tanulásának hasznosságát és fontosságát.

 

Haladó 7

Csehország frontális munkában az idegen nyelveken volt a megadott téma.
Elsősorban a közelgő utazás pontosítása, elszállásolás, programok, poggyász, csomagolás, balesetmegelőzés volt a középpontban. Fontos információk hangzottak el indulási és érkezési időpontokról, elérhetőségekről, kötelező és választható programokról, cseh szokásokról és sajátosságokról( Kisvakond, Rumcájz, knédli, köszönések: Ahoi, stb).
A hallott információkat jegyzetelniük kellett a tanulóknak az idegen nyelveken. Ily módon gyakorolhatták a jegyzetelés formáit.
A tanári instrukciók és információk után kérdéseket tehettek fel. Különböző nyelvtani szerkezetek használatára nyílt így lehetőség (jövő idő, feltételes mód, eldöntendő és kérdőszavas kérdések, rövid válaszok adása, stb).
Az útitervet követve átnéztük a várható látványosságokat, nevezetességeket és kirándulási lehetőségeket. Mindezt a táblagépeken látható térképek és képtalálatok segítségével tettük.

 

Haladó 8

Pármunkában kellett a gyerekeknek Prágáról PPT-t készíteni az adott idegen nyelven.
Képtalálatok és Wikipédiás ismeretek segítségével és felhasználásával készítették el munkáikat, amelyeket elő is kellett adniuk a többieknek. Ezen a foglalkozáson már egész gyorsan és hatékonyan használták a diákok a táblagépeket és a projektort a prezentációikhoz.
A csehországi utazás során pedig a szerencsés utazóknak képeslapot kellett küldeniük az itthon maradt társaiknak szintén idegen nyelveken. Rengeteg képet, fotót készítettek a diákok a tartalmas Nova Pakai út során, amelyekből élménybeszámolót tartottak a többieknek. Megmutatták a látott helyeket, megismert embereket, a cseh iskolát, a hegyeket, kalandparkot és a szállás- és étkező helyeket.
Nagyon sok élményben és tapasztalatban volt részük a gyerekeknek és a pedagógusoknak egyaránt. Idegen országgal, nyelvvel és kultúrával találkozhattak, ahol a tanult idegen nyelveket közvetítő nyelvként használhatták, sokak életükben először a tanórán kívül.

 

Idegen nyelvi kezdő

Beszámoló 1.

Bemutatkozás és köszönési formák
A tanulók már évek óta személyesen ismerik egymást, ezért a bemutatkozáskor teljes egészében az idegen nyelvi kommunikáció játszik fontos szerepet. Csoport és pármunkában fejlesztettük beszédkészségüket, mind angol, mind német nyelven.
A gyakorlás folyamata egyszerű dialógusok eljátszásával kezdődött, majd folytattuk a bonyolultabb, magasabb szintű idegen nyelvi tudást igénylő feladatokkal. Először csak önmagukat mutatták be, majd társaikat is egymásnak. Kezdetben bátortalanabbul szólaltak meg, hiszen a tanítási órákon sajnos ennyit beszélniük idő hiányában nem kell a tanulóknak. Később, azonban egyre jobban feloldódtak.
A játék fontos szerepet kapott a foglalkozásokon. Babzsák dobálással tettük még játékosabbá az órákat.
A különböző kulturális különbségek már a köszönésben, bemutatkozásban is megjelennek. Ezeket újra tudatosítottuk és begyakoroltuk.

 

Idegen nyelvi kezdő

Beszámoló 2.

Számok, sorszámnevek, dátumok
A mindennapi nyelvhasználat fontos része a számok ismerete. Vásárlásnál, dátumnál, tanórai instrukcióknál kikerülhetetlenek. Az életkor meghatározásával kezdtük, majd matematikai számolásokat végeztünk. Végezetül születésnapokkal és jeles magyar, angol illetve német dátumokkal (pl.: március 15.- ’48-as szabadságharc, július 4.- Függetlenség Napja, október 3.- német egységesítés, október 31.- Halloween) fejeztük be a foglalkozásokat.
A számok gyakorlására a Bingó játék, a Bumm-os számsorozat, különféle kockajátékok és memória játékok bármikor alkalmazhatóak a jó hangulatért, a motivációért. Mivel ezekben a játékokban a szerencsének is nagy szerepe van, a gyengébb képességű tanulók is könnyebben érhetnek el sikereket! Használható egyénileg, vagy csoportmunkához is és minden gyerek bevonható ebbe a játékba.